Az ember új otthona mindig nagyon különleges és izgalmas új dolog az életében. Nagyon sokat képesek vagyunk egy-egy részleten gondolkodni, ami teljesen jogos, hiszen az életünk nagy részét itt töltjük, itt nőnek fel gyermekeink, és a legjobb esetben bizony itt is fogunk megöregedni. Nem mindegy, hogy milyen környezetben tesszük mindezt, mint ahogyan az sem, hogy egyáltalán tetszik-e nekünk, mennyire tudjuk a vágyaink szerint megalkotni.
Én legalábbis biztos voltam abban, hogy nem szeretnék színes falakat, mint ahogyan abban is teljesen bizonyosak voltunk a férjemmel, hogy nem szeretnénk nagyon csicsás lakást, de azért legyenek benne kiegészítők, és hogy szeretnénk mindketten egy kis kerti teraszt, és füvet, nagyon-nagyon sok füvet, kevés virággal.
Mi nem nagyon vagyunk azok a fajták, akik magukat szeretnék a falon viszont látni, de azért arra gondoltunk mégis csak kellene valami a falakra, ami nem festmény, mert attól mindkettőnket kirázott a hideg. Azt hittem megőrülök annyira megörültem, mikor megtaláltam a tökéletes választást a vászonképek világában.
A szalaibalazs.hu oldalon találtam rengeteg gyönyörűbbnél gyönyörűbb vászonképet, ami nem csak nekem, de a férjemnek is elnyerte a tetszését, így nem sokkal már azon kaptuk magunkat, hogy a nappalink díszeit válogatjuk. Egy Balatoni és egy levendulás vászonkép lett számukra a végső választás, így ma már mindkettő ott díszeleg a nappalink és a lépcsőházunk falán, tökéletesen kiemelve azt a vonalat, amit lakásunk képvisel a modern dolgok és a régi értékek között félúton. Nagyon örülünk, hogy ennyire passzol az ízlésvilágunk, mert sokkal nehezebb dolgunk lett volna valahogy összegyúrni az igényeket, ha egyikünk a nyugodt vonalat, másikunk pedig a nagyon modern, csicsás dolgokat szeretné.