Egy párkapcsolat sosem könnyű, szokták volt mondani, én inkább úgy mondanám, hogy semmi sem megy magától, mindennek szüksége van a törődésre. Egy kapcsolatot sem kialakítani nehéz, hanem leginkább folyamatosan mozgásban, fejlődésben tartani, és dolgozni azon, hogy ne laposodjon el, hogy a két ember ne váljon egymás mellett élő idegenné, hanem meg tudják tartani, vagy pontosan hogy erősíteni tudják az egymás közötti harmóniát és egyensúlyt. Mi hála a jó égnek, mindketten így gondolkodunk a férjemmel, és így élünk együtt már közel nyolc éve.
Persze nálunk is megbomlik néha ez a harmónia, és még gyerek sincs, de kis munkával azért minden helyrehozható, viszonylag gyorsan, rövid idő alatt, kevés sebbel és tüskével, ami talán az egyik legfontosabb dolog egy párkapcsolatban. Nem olyan régen például összekaptunk valamin, már nem is emlékszem, hogy konkrétan mi volt a vita tárgya, ami tegyük szívünkre a kezünk, igen általános. Tehát a probléma nem is annyira lényeges, az összeveszés azért marad fenn, mert minkét fél egója győz, és egyik sem nyit a másik felé, mert fontosabb a saját igaza.
Hát én nem restelltem már az irodába beérve végiggondolni a reggeli vitát és úgy dönteni, hogy bizony meglepem valamivel a férjemet, valamivel, amiből érzi, hogy figyelek rá és szeretem és feloldódik a köztünk lévő feszültség. Persze az is hozzátartozik, hogy tudom, hogy a férjem imádja a kis ajándékokat, főleg ha figyelmesek és arról tanúskodnak, hogy láthatatlan is figyelek rá. Pont egy ilyen ajándék volt egy gyönyörű macbooktok, amit egy kis ajándékcsomagolásba rejtve oda tettem neki reggel az asztalra, hogy hazaérve meglássa, és ráírtam csak két szót, ajándékba férjemnek. A hatás nem maradt el, a tok pedig egészen elképesztően gyönyörű.